2011. március 28., hétfő

Trianon (2004)

Az 1939-45-ös II. világháborút követő 60 esztendő óta Koltay Gábor alkotása az első mozifilm, amely Trianonnal, annak következményeivel és máig tartó hatásával foglalkozik.
1920. június 4-én délután fél 5-kor az 1914-1918-as I. világháborút lezáró Párizs melletti, Versailles-i békerendszer részeként a kis-Trianon elnevezésű palotában írták alá a Magyarország jelentős megcsonkítását engedélyező, trianoni “békeszerződést”.
A XX. században ránk zúduló csapások sorát a Versailles-i trianoni békediktátumtól szoktuk számítani. A két világháború között a magyar társadalom a békés revízióban reménykedett, amelynek érdekében sokoldalú kulturális-szellemi fejlődés következett be. A II. világháborút követően, 1947-ben Párizsban a nagyhatalmak újra megerősítették a trianoni döntéseket.
A XXI. század elején vajon miért nem lehet a több mint nyolcvan éve tartó trianoni folyamat tényeit a valóságnak megfelelően feltárni és a magyar közvélemény, valamint a világ tudomására hozni? Milyen lehetősége van egy kis országnak arra, hogy a trianoni és párizsi döntéseket szentesítő nagyhatalmak által meghatározott mai globális világ és európai egyesülési tendenciák közepette érdekeit érvényesítse és gondoskodjon a világ szétszóródott magyarságáról, valamint korszerű válaszokat fogalmazzon meg a trianoni trauma XXI. századi kezelésére?
Koltay Gábor dokumentumfilmjében jeles, tudós emberekkel és közéleti személyiségekkel, így Csurka Istvánnal, Duray Miklóssal, Fejtő Ferenccel, Glatz Ferenccel, Nemeskürty Istvánnal, Pozsgay Imrével, Raffay Ernővel és Tőkés Lászlóval beszélget, valamint költők, írók gondolatainak segítségével az érzelmekre is ható módon megrázó erővel és szokatlan őszinteséggel, szenvedélyesen hangsúlyozza, hogy a trianoni folyamatról minden körülmények között beszélni kell.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése